Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Don-kanyar áldozataira emlékeztünk Pákozdon	iqharcos	2014.01.13. 18:20
A Mecseki Láthatatlanok  részt vettek a Don-kanyar áldozatainak emlékére tartott pákozdi megemlékezésen.
Mit szólsz hozzá?

A Don-kanyarban elesett áldozatok emlékére	iqharcos	2014.01.06. 19:34
2. magyar hadsereg A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédségnek az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcoksorán rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben. A Főparancsnokság és az ország vezetésének mozgástere a katasztrófa elkerülésére teljesen beszűkült. 1938-ra a tengelyhatalmak európai politikai előtérbe helyeződése Magyarország számára lehetőséget biztosított a fegyverkezési egyenjogúságra (1938. augusztus 23-i bledi egyezmény). A lehetőséget a gazdaság növekedése is biztosította. Ezek alapján életbe lépett a Huba hadrend, melyet (1943-ig, a Szabolcs hadrend kialakításáig) többször változtattak. 1940. március 1-jén a hadrendben három hadsereg-parancsnokságot állítottak fel: 1. Szolnok (később Kolozsvár): a debreceni VI., a kassai VIII. és a kolozsvári IX. hadtestből (1. magyar hadsereg), 2. Budapest: a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII. hadtestből (2. magyar hadsereg), 3. Pécs: a szombathelyi III., a pécsi IV. és a szegedi V. hadtestből (3. magyar hadsereg). A megalakult három hadsereg egyikét sem vetették be eredeti szervezetében. A hadtestekben a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem sikerült jelentős mennyiségi fejlesztést végrehajtani, ezért megmaradt a két gyalogezredes kialakítás. Ezt a formációt 1942. február 12-tőlkis átalakítással könnyű hadosztálynak (rövidítve: k.ho) keresztelték. Állományukba olyan ezredközvetlen alosztályok is bekerültek, amelyek eddig a gyalogdandárok hadrendjében nem szerepeltek, nevezetesen: egy-egy kerékpáros- és huszárszakasz, illetve egy kísérő könnyűágyús üteg.   1942 januárjában Magyarország német követelésre Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Wass Albert születésének év fordulója. (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.)	iqharcos	2014.01.06. 18:31
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő. Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Ő a magyar irodalom ellentmondásos figurája, a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve aKard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescuelnökségének éveiben Romániában betiltották a könyveit,[1] 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy Nicolae CeaușescuSecuritate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.[2] Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.[3]   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Megemlékezés a Don-kanyarban elesett áldozatok emlékére	iqharcos	2014.01.04. 17:33
Mit szólsz hozzá?

BOLDOG ÚJ ÉVET !	iqharcos	2013.12.29. 08:24
Az Új Magyar Gárda Mozgalom Baranyai  Mecseki Láthatatlanok szakasza Boldog Szeretet teljes Új Évet Kíván Mindenkinek!
Mit szólsz hozzá?

Kellemes,Szeretetben gazdag Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk !	iqharcos	2013.12.23. 10:07
Az  Új Magyar Gárda Mozgalom Baranya megyei Mecseki Láthatatlanok  szakasza Kellemes,Boldog,Szeretetben Gazdag Karácsonyi Ünnepeket Kíván minden Bjtársnak, MAGYAR embernek, a Föld bármely pontán is éljen!     Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Sopron visszatér - 87 éves a rongyosok legnagyobb sikere: Sopron és környéke visszatér!	iqharcos	2013.12.13. 18:19
Zömmel a Duna-Tisza közéből származó gazdák és parasztok ragadtak fegyvert, hogy felkeljenek a Trianonban ért igazságtalanság ellen, hogy kiverekedjék Sopron és környékének visszatérését. Ma már csak a népszavazásra emlékeztetnének, de az út véres volt... Rongyos Gárda Rongyosok A vörös terror, a románok megszállása és a trianoni igazságtalanság nyomán sorra alakultak a nemzeti reguláris és irreguláris alakulatok, úgy mint a Kárpátukrán-zászlóalj, az Ehman különítmény, Sárközi-csoport vagy a Sopron és környékének visszacsatolását is kiverekedő Rongyos Gárda. A visszacsatolás kikényszerítésében részt vett Ostenburg-Moravek Gyula három századnyi csendőre is (Ostenburg alakulat). Héjjas Iván m. kir. honv. főhadnagy hazatérve a frontról a Kecskemét melletti tanyáján szabadcsapatot szervezett. A "rongyosok" zömmel Duna-Tisza közi gazdák és parasztokból álltak. Harcoltak a román megszállókkal kemény gerillaharcokban, de az ő érdemük a Sopron és környékén kiírt népszavazás, ugyanis megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot, a terület bánjának a különítmény egyik vezetőjét választották meg, Prónay Pált. Ezek az események vezettek az 1921. december 14-16 közötti soproni népszavazás megtartásához. Prónay Pál Későbbiekben a katonai irányítás alá kerültek, részt vettek a későbbi területi revíziók hadműveleteiben is, ahol sok hőstettet hajtottak végre (Munkács védelme, borsovai híd felrobbantása stb.). Szóba került a Rongyosok letelepítése is a határvidékekre, illetve Kárpátalján egy külön települést is alapítottak volna a "rongyosoknak", Rongyosújfalu néven, de a háború közbeszólt...Egy részük részt vett a szovjet-finn háborúban, és a keleti front bolsevista ellenes hadműveleteiben, illetve beolvasztatták őket reguláris csapatokba. Sok "rongyos" vett részt a kitörésben, a Vannay-zászlóalj kötelékében. A Rongyos Gárdát végig kormányzóhűség jellemezte, bár IV. Károly második visszatérési kísérlete idején Prónay megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek elleni fellépést. A szovjet megszállás után megtorlások áldozataivá váltak a "rongyosok", és eltorzítva ellenségképet alkottak belőlük. A kommunista hatalom többször hangoztatta a "rongyos összeesküvések" veszélyét, mely dicsőség lehet a Rongyos Gárdának, hogy megszűnése után is félelemben tartotta a megszállókat. Sopron és környéke visszatér Tovább…
Mit szólsz hozzá?

2013.11.23 Solt disznó vágás	iqharcos	2013.11.26. 18:38
Bajtársak találkoztak egy közös disznó vágás kapcsán Solton. Szakaszunk is képviseltette magát.   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

2013.11.16 Horthy Miklósra emlékeztünk Kenderesen!	iqharcos	2013.11.16. 23:23
Az Új Magyar Gárda Mozgalom  más mozgalmakkal együtt megemlékezésen vett részt Kenderesen vitéz Nagybányai Horthy Miklós mauzóleumánál.
Mit szólsz hozzá?

1. Bécsi döntés	iqharcos	2013.11.01. 15:36
Első bécsi döntés Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere palotában hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²)[1] Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács,Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket. Az új határokon túl 67 000 magyar maradt.[2] November 13-án hirdették ki az 1938. évi XXXIV. törvénycikket a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről.[3] Az első bécsi döntés közvetlen előzménye az Anschlussot követő német politika volt, aminek célja Csehszlovákia felbomlasztása volt. Hitler1938 augusztusában felajánlotta a teljes északi revíziót Horthynak abban az esetben, ha Magyarország háborút provokál a csehszlovákokkal, ám ő ezt elutasította. A szeptember 29-én megszület Tovább…
Mit szólsz hozzá?

2013.10.26 Meghívott vendégek voltunk a X. Ünnepi Kongresszuson	iqharcos	2013.10.27. 03:50
Az  Új Magyar Gárda Mozgalom meghívott vendégként részt vett a Jobbik Magyarországért Mozgalom X, ÜNNEPI KONGRESSZUSÁN. Főkapitány Bajtársunk  Kitüntetésben részesült,és Ő általa minden Gárdista is. Pongrátz Gergely Érdemkereszt átadása, melyet elsőként Mészáros Istvánnak, az Új Magyar Gárda főkapitányának adnak át, akit a Bács-Kiskun megyei közgyűlés először kitüntetéssel jutalmazott, majd ezt visszavonták tőle. Mészáros az érdemkereszt átvételekor hangsúlyozza, ez a kitüntetés az egész gárda mozgalmat illeti. "Az lebegjen a szemetek előtt, ami a gárda jelmondata: nemzetemet szolgálom" - szól bajtársaihoz a főkapitány.   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

2013.10.23. Kormány károsultak nagygyűlése	iqharcos	2013.10.24. 03:05
Adjon az Isten! Budapest-Van magyar nemzeti összefogás a gengszter változás Rendszer változássá tételéhez!Na meg : Magyar-Lengyel két jó Barát! A megyei Jobbik mozgalom két buszt indított a Kormány károsultak nagygyűlésére Pécsről,melyen a Mecseki Láthatatlanok szakasz is helyet kapott. A Vértanúk terén meg hallgattuk Hossó Andrea-az Anyaföldvédelmi Kerekasztal vezetőjének beszédét,Lémann György-a deviza károsultak ügyvédjének  mélyen szántó felszólalását,Tatár József-Otthonvédelmi Tanács szóvivőjének beszédét és Stummer Tamás-a Magyar Tavasz Mozgalom vezetőjének beszédét. A felszólalások után a Deák térre vonult át mindenki-traktoros felvezetéssel,az Új Magyar Gárda Mozgalom élen haladásával. Pörzse Sándor Murányi Levente,Kárpáti Z.Dániel,Robert Winniciki-Lengyel Nemzeti Mozgalom elnöke-beszédei után Vona Gábor tisztán hangzó és szíveket meg dobbantó felszólalása következett. Méltón megemlékezett '56 hőseiről,és fogadalmat tett,hogy az '56-os tépett zászlót Mi győzelemre visszük!
Mit szólsz hozzá?

Az aradi vértanúkra emlékeztünk	iqharcos	2013.10.06. 16:32
Az Új Magyar Gárda Mozgalom Baranya megyei Mecseki Láthatatlanok szakasza és pártolói elhelyezték a megemlékezés virágait az  aradi vértanúk pécsi emlékhelyénél.
Mit szólsz hozzá?

Mi nem beszélünk róla-MI megcsináljuk.	iqharcos	2013.10.06. 09:04
Amikor valakinek valahol segítségre van szüksége akkor Mi egy emberként mozdulunk meg. Nem kifogásokat keresünk-tesszük a dolgunk. Bajtársaink segítségére voltunk. Tüzelőt termeltünk ki. Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Megemlékezés az aradi vértanúkra.	iqharcos	2013.10.04. 18:43
Aradi vértanúk A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat,[1] a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregbenközülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.[2] Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.[3] Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten. Elítélésük A magyar sereg a Világos közelében lev Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Lajtabánság kikiáltása.	iqharcos	2013.10.03. 18:50
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság Dátum: 2013. július 14.Forrás: http://www.wikipedia.hu   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

ELISMERÉS-Mészáros István szavai hozzánk!	iqharcos	2013.09.29. 06:52
Elismerés   2013, szeptember 28 - 10:42     Bajtársaim! Nagyon nagy megtiszteltetés ért a hétvégén.Ezt a megtiszteltetést –bár én vettem át-de TI érdemeltétek ki! Áldozatos,kemény munkát végeztek évről évre egy nemzetközi rendezvényen melyet mind Európában,mind Ázsiában,és a világ szinte összespontján úgy ismernek :KURULTÁJ!   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

2013.09.28 Bóly Szaniszló Ferenc előadása	iqharcos	2013.09.29. 00:06
Megtisztelve vettünk rész Szaniszló Ferenc Bólyban tartott előadásán, és a tiszteletére adott vacsorán. Ízelítőt kaphattunk lexikális tudásából. Tovább…
Mit szólsz hozzá?

2013.09.14.Siklós-Egy mindenkiért-Mindenki egyért	iqharcos	2013.09.15. 11:12
2013.09.14.-én Kapitányunk segítségére voltunk.Rossz szomszédság török átok-őt meg meg verte a Sors a legrosszabb szomszéddal-ennek köszönhetően sokadszorra kellett a kerítését "korrigálnia".Most épp a kapu bejárót kellett át helyezni. A Gárdista sosincs egyedül.Mi nem SMS-t küldünk ha baj van,hanem megyünk és tesszük a kötelességünk.Mentünk és segítettünk.Sajnos a technika ördögének köszönhetően a telefonommal kellett fotóznom-ez látszik a képeken...De a feladatod sikeresen el végeztük.
Mit szólsz hozzá?

Második bécsi döntés A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából	iqharcos	2013.08.29. 18:07
Második bécsi döntés A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A második bécsi döntés a bécsi döntések közül a második volt, amelyet 1940. augusztus 30-án hozott meg a Harmadik Birodalom ésOlaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereg is mozgósításra került. Korábban a Besszarábiát követelő Szovjetunió felajánlotta a közös fellépés lehetőségét, ám ezzel a magyar kormány nem élt. A két fél elsődlegesen egy katonai konfliktusban gondolkodott, ám Németországnak nem állt érdekében ez, valamint félt egy szovjet beavatkozástól, ezért avatkozott közbe. A tárgyalások 1940. augusztus 29-én kezdődtek meg Joachim von Ribbentrop német ésGaleazzo Ciano olasz külügyminiszter döntőbíráskodásával Bécsben, és másnapra mindkét kormány beleegyezését adta. Ezután került sor a határozat kihirdetésére, amely Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta, így ismét az ország része lett 43 104 km², amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-a, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6%-a voltmagyar nemzetiségű. Híressé vált esemény, hogy az ítélet kihirdetése után Mihail Manoilescu román külügyminiszter elájult. A magyar csapatok a döntés értelmében szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokba vételét. Ez nem volt atrocitásoktól mentes, több esetben is véres események követték a bevonulást.   A döntés értékelése máig megosztja a történészeket, amelyet az eltérő megnevezések is mutatnak. A románok a bécsi diktátum (románuldictatul de Vienna) kifejezést használják, míg a magyarok a döntőbíráskodás, illetve döntés szavakat. A döntést a kommunista Romániában az államilag támogatott magyarellenesség alátámasztására is felhasználták.             Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk